FÉLRESIKLÁS ATOM MÓDRA
Mint a sípályán vakon – avagy mi történik, ha nem figyelsz arra, mit eszel?
Akár egy símagazin címoldalán is olvashatnánk ezt a hasonlatot: valaki, aki képes síelni, elindul a hegy tetejéről, de csukott szemmel, fékezés nélkül, és hasít lefelé, mintha nem lenne holnap. Nem látja, merre halad, kibe ütközik, és azt sem, mikor következik be az elkerülhetetlen baleset.
Nos, hasonló történik a testünkkel is, ha nem tudatosan választjuk meg, mit eszünk. Ha vakon, megszokásból, vagy épp kapkodásból veszünk magunkhoz táplálékot, az ugyanúgy kiszámíthatatlan következményekhez vezethet – csak nem azonnal, hanem lassan, alattomosan.
Az emberi test: egy tökéletesen működő rendszer
Szervezetünk egy finoman hangolt, önszabályozó rendszer, ahol minden egyes hormon, enzim, vitamin és sejt pontosan tudja a dolgát. Nincs szükségünk arra, hogy aktívan irányítsuk ezeket a folyamatokat – de arra igen, hogy biztosítsuk számukra az ehhez szükséges minőségi alapanyagot. Vagyis: tápláló, friss, feldolgozatlan ételeket.
Mi történik, ha nem így teszünk?
Amikor túl sok feldolgozott, mesterséges adalékanyagot, cukrot, transzzsírt vagy felesleges kalóriát viszünk be, a testünk előbb-utóbb jelzéseket küld. Eleinte enyhe formában: fáradékonyság, puffadás, bőrproblémák. Ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, idővel krónikus betegségek – például inzulinrezisztencia, gyulladások, hormonális zavarok – is kialakulhatnak.
Az emésztés során az elfogyasztott étel lebomlik: először molekulákra, majd atomokra esik szét, hogy a véráram segítségével eljusson a megfelelő sejtekhez és szervekhez. Ez a szállítás olyan pontossággal történik, mint egy jól szervezett logisztikai hálózatban. Azonban ha nem megfelelő „csomag” érkezik – például egy mesterséges adalékanyag vagy egy xenoösztrogén –, az a célsejtet megtévesztheti, zavart okozhat, sőt, gyulladást indíthat el.
A kalóriatöbblet sem marad következmények nélkül
Ha több kalóriát viszünk be, mint amennyit a testünk elhasznál, azt a többlet energiát zsír formájában raktározza el. Ez önmagában még nem lenne baj – hiszen a zsír fontos energiatartalék. A gond ott kezdődik, ha ezek a tartalékok hosszú távon sem tudnak kiürülni, mert nincs mozgás, nincs böjt, vagy nincs tudatos étkezés.
Az egyensúly visszaállítása nem bonyolult – de tudatosságot igényel.
Mi számít jó étrendnek?
Az egyik legfontosabb alapszabály: kerüljük az antitápanyagokat – azaz azokat a feldolgozott élelmiszereket, amelyek nemcsak hogy nem adnak tápanyagot, de akár gátolhatják is a felszívódást. Ide tartoznak:
- az előrecsomagolt, félkész termékek
- fehérlisztből készült pékáruk
- finomított cukor
- adalékanyagokat, tartósítószereket tartalmazó élelmiszerek
- cukrozott üdítők, nassolnivalók, mint csipsz, nápolyi…
Mi számít jó étrendnek?
- Friss, idényjellegű zöldségeket és gyümölcsöket
- Teljes értékű gabonákat: barna rizs, zab, köles, hajdina, quinoa
- Hüvelyeseket: lencse, csicseriborsó, bab
- Magvakat és hidegen sajtolt olajokat
+1: A rostok szerepe
Bár a rostokat nem tudjuk megemészteni, mégis elengedhetetlen részei az egészséges táplálkozásnak. Tisztítják a bélrendszert, táplálják a vastagbélben élő jótékony baktériumokat, és hozzájárulnak az immunrendszerünk megfelelő működéséhez.
Összegzés
Minden, amit megeszünk, végül alapanyaggá válik a testünk számára. Ezekből épülnek a sejtjeink, ezekből termelődnek hormonjaink, ezek tartják működésben szerveinket.
Ezért is olyan igaz Hippokratész örökérvényű mondása:
„Az vagy, amit megeszel.”
Gondolj erre, amikor a következő falatot a szádhoz emeled – és válaszd azt, ami valóban táplál.
